Mostanság lebegek a múló időben. Továbbra sem valószerű ez az egész. Olyan idióta érzés, mint amikor valaki álmodik, és tudja, hogy álmodik, de képtelen megtalálni a módját az ébredésnek. Komolyan: nemrég, mikor nem tudtuk lenyomni a lázamat sehogy, az volt a legkevésbé szürreális, pedig összevesztek az öngyújtóim az asztalon. Egyébiránt a muszájból kihúzott fog ugyan nyilván eltűnt, vele a bajok nagyja, de azért egy kellemetlen arcüreggyulladás maradt, csak hogy jól érezzem magam. No mindegy.
Tegnap főztem sóletet. Én nem hittem volna, hogy ilyen primitív étel, szinte semmit nem kellett vele csinálni, mégis nagyon jó lett. Jó kaja, szó se róla, bár a származása miatt vannak hátsó gondolataim és elméleteim.
Ma Holnap mennem kell gépet bütykölni. Rávettem a delikvenst, hogy a Win mellé kerüljön egy Ubuntu is, kíváncsi vagyok, mit szól majd hozzá. Közben ezerrel drukkolok magamnak egy állásért, különben bizisten elmegyek burkolótanfolyamra, ott fizetnek, hogy levizsgázzak.
A közeljövőben és Internalshadow szívderítő társaságában meglátogatom LC-t ismételten, ahol majd jól szerepjátszunk. Előbb ő fog mesélni Cat-et, majd én Kultot. Utóbbival kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, mert még semmi értelmeset és kézzelfoghatót nem sikerült alkotnom a mostani mesével kapcsolatban, de a két karakterkoncepcióval finoman szólva is alám tették a témát. Ami pedig LC cicameséjét illeti… nos, átküldött egy ismertetőt a helyszínről és a jelentősebb lakókról. Zseniálisan hangulatosra sikerült. Szóval majd előbb dorombolunk, aztán sikoltozunk.
Vegyesek a dolgaim, láthatod. De miért érzem magam passzív részesnek?!
Legutóbbi hozzászólások