Zajos este

Egyik délután a napokban és a helyi református templomban orgonakoncertet voltam olyan kedves végigülni. Egy meglehetősen fiatal, állítása szerint zeneakadémiát végzett orgonaművész férfi szórakoztatta a népet. Előadása nagy vonalakban Johann Sebastian Bach köré épült. A fiatalember nem kímélte a népet, tolt alánk keményvonalas barokk muzsikát csakúgy, mint francia izét. Furcsállottam, hogy csak az integrált ráadásban játszotta Bach D-moll toccatáját, abból is egy tételt talán. Rászánta az időt, hogy fényezze a hangszerét, ami egyébként valami hűde technikai csoda. Egyébként egy baromi nagy szintetizátor, ha engem kérdez valaki. Néhányszor talán túl hangos volt, máskülönben tetszett az egész. Úgy gondolom, ha néha eljátszana egy-egy könnyűzenei feldolgozást, népszerűbb lehetne; Jarre Oxygen című száma pölö nem túl nyálas. A hely jellegéból adódóan nem volt valami hőség, de fogvacogás sem, az Úr rezidens szolgája ugyanis néhány hősugárzóval próbált enyhíteni az egyébként zorduló hidegen. Kedves dolog volt tőle.

Ezután gondoltam megiszom egy pohár bort, hát nagy csúszás lett belőle, szétnyomta a tekknó az agyamat, diszkóban voltam ugyanis. Nem akarok róla beszélni.

4 Responses to “Zajos este”


Leave a Reply

Legutóbbi hozzászólások

Archívum