Egyik délután a napokban és a helyi református templomban orgonakoncertet voltam olyan kedves végigülni. Egy meglehetősen fiatal, állítása szerint zeneakadémiát végzett orgonaművész férfi szórakoztatta a népet. Előadása nagy vonalakban Johann Sebastian Bach köré épült. A fiatalember nem kímélte a népet, tolt alánk keményvonalas barokk muzsikát csakúgy, mint francia izét. Furcsállottam, hogy csak az integrált ráadásban játszotta Bach D-moll toccatáját, abból is egy tételt talán. Rászánta az időt, hogy fényezze a hangszerét, ami egyébként valami hűde technikai csoda. Egyébként egy baromi nagy szintetizátor, ha engem kérdez valaki. Néhányszor talán túl hangos volt, máskülönben tetszett az egész. Úgy gondolom, ha néha eljátszana egy-egy könnyűzenei feldolgozást, népszerűbb lehetne; Jarre Oxygen című száma pölö nem túl nyálas. A hely jellegéból adódóan nem volt valami hőség, de fogvacogás sem, az Úr rezidens szolgája ugyanis néhány hősugárzóval próbált enyhíteni az egyébként zorduló hidegen. Kedves dolog volt tőle.
Ezután gondoltam megiszom egy pohár bort, hát nagy csúszás lett belőle, szétnyomta a tekknó az agyamat, diszkóban voltam ugyanis. Nem akarok róla beszélni.
Eltévelyedtél?
A diszkó miatt… Sok impulzus nem érhetett, bár régen voltam ilyen helyen, sőt, annál is régebben, mert szinte soha. Mi vitt rá, hogy oda menj? A templomi hangélményt irigylem….
Néha el kell mennem ilyen helyekre is, hogy újra és újra tudatosodjon bennem, miért nem szeretem
találtam neked egy ilyet:
http://bigyo.blog.hu/2008/11/27/usb_hub_macskasoknak
Köszi ^^ feltétlenül szükségem van egy ilyenre, megy a wishlistre
Kéne egy olyan macskafajtát kitenyészteni, aminek nem kell enni-inni adni, csak betolni fél órára USB-be, és kész is