Nem annyira köztudott, de igaziból egy kisvárosban… élek? Olyasmi. Nemigen keveredek az itteni népekkel egy s más okból, aminek persze meg is van úgy az előnye, mint a hátránya. Nos, lakhelyemen egy ideig volt normális hajász, de egyszer baromira felidegesített, mikor márciusban kijelentette, hogy ő biza szülni fog (úgy szeptember táján), tehát nem dolgozik. Ekkor döntöttem úgy, hogy váltok. Megtörtént a dolog, így hát minden alkalommal átgurulok a szomszéd faluba. Mert ott kedvesség és profizmus uralkodik, bizony. Olcsóság is, mondjuk nem ez a lényeg.
A kezdődő hidegségre való tekintettel lényegesen rövidebbre fazonítottam, mert csak. A megkérdőjelezhető végeredmény itt a képen látható, dacára a telefonokkal elkövetett önfotózással kapcsolatos ellenérzéseimnek. most megyek, megmutatom anyámnak. [...] Ezt mondta:
Öhjééézusom… Jajfiam… Bazmeg, mire jó ez neked…?
Nos, nem neki kell hordania. A kép hátterében vállam fölött egykori kedvesem alkotása látható, amit nagy becsben tartok. Ezt azért kell hangsúlyoznom, mert hátha ebben az inkarnációban még csinál nekem egyet 
határozottan szigorú fejed lett tőle
Határozottan szigorú!Bezony!Üdvözölek,új regisztráló vagyok.NIN keresöben találtam a bloggodra és nagyon tetszik!
súlyos, barátom, súlyos. megy az új blogdizájnhoz.
Kb az én hajamnál is ez megy otthon… Pedig igen pár éve 0-ásra vágja a gép
Valóban szigorúbb fejed lett tőle.
Üdv SEPU! Mindig öröm egy új hang
Meglett közben a megoldás a szórólaposokkal kapcsolatban, sommásan: “…és csodálkozol bzmg, hogy nem megy hozzád oda a tescós télapó”, mondta egyik szerettem.
Hello Sepu…hát igen lassan de biztosan benépesedünk vagy mi a szösz