Mág után

Szokás szerint debreceni játékunk után vagyok, M.A.G.U.S (Meglehetősen Alighanem Gerinctelenül Utálatos System) történt. Utána Internalshadow hazavezetett, jót tárgyaltunk megint, de ez igazán nem említésre méltó. Jó ideje megvan egy bizonyos hullámhossz – az a fajta, mikor félmondatokból is nagy röhögés van -, ezért a hazamenős dumák mindig tartalmasak. Jelentéktelenek, de mégiscsak nem. Eddigi kalandötleteim 90%-a ilyen utazós agymenések közben születtek. Példának okáért a legutóbb befejezett Star Wars mesém alapötlete a Balassagyarmat felé vezető úton (ez hülyeség, mert Balassagyarmat felé Internalshadow vezetett, nem az út) született, egy teljesen közömbösen elejtett félmondatból.

Szólok erről egy pár szót, mert – szerintem – az eddigi egyik legjobb alapötletem volt. A helyzet, hogy a Star Wars univerzumban van/volt egy olyan, hogy IG-88. Egy droid. Készített egy programot, ami tartalmaz egy öntanuló, intelligens rutint. Majd kemény teszt alá veti, mennyire kreatív és életképes a rutin. Kemény körülményeket akar, amik megviselik és próbára teszik az alprogramot, ezért a valóságot modellezi. A program szubrutinja néhány újabb, önálló alprogrammal áll elő – a játékosok által megszemélyesített karakterekkel! Ezt azonban ők nem tudják. A valóságra akkor derül fény, mikor ezer bajból kivágták magukat… és IG-88 leállítja a program futását, elemzi a helyzetet, kiértékeli a tesztet, majd törli a feladatot…

Szóval ma is csináltunk valamit, utána tecsóztunk egyet (Glen Silver’s skót whisky 1700 péz körül, jó ár/teljesítmény kategória), majd hazaértem. Benyomtam a gépet, hogy a sakk.hu-n tolok reverzit (színcserélő, vagy othello, sok neve van), csak míg konnektel a masina, kiveszem a lencsém. Jó ötlet volt, csak a csap fölött állva elkezdett szivárogni az orromból a vér. Elvigyorogtam magam (mekkora táp, a sok hülye meg kifizeti az ilyenért a mozijegyet), de aztán nem nagyon akart elállni, nem volt többé vicces. Ezért aztán egy meglehetősen egyszerű meditációs gyakorlattal kénytelen voltam összerántani a hajszálereket, és bekonfigurálni a chi-áramlást (Elenior, figyelsz? ), így elállt valami 20 perc alatt. Néha korábban is előfordult ilyesmi, főleg, mikor kicsit túlhajtottam magam, de mostanában is megesik, pedig semmi megterhelő edzést nem végzek. Fizikailag, legalábbis. Lehet, hogy valami halálos kórság tünete? Méjbí, de ez semmiképpen sem normális. Bizonyos ismerősök, lehet örülni! Azért ma még tisztességgel kiegyensúlyozom a szervezetem működését. Túl sok a vér az alkoholomban

Egyébként nézem serényen a Death Note animét, nekem tetszik. Csak az idegesít, hogy én nagyon nem így tolnám a témát. Mindenesetre jó. Razide oldalán van is egy AMV.