Blogolni akarsz?

Rengeteg idióta osztja meg az internetező társadalommal saját magát, legalábbis ezt hiszik (köztük szerény jómagam). Szerintem kábé ezer helyen leírták már, hogyan kell népszerű, meg érdekes, stb, blogot írni, Razide is írt valami hasonlót annak idején. Én arra fókuszálnék, hogyan írj olyat, amivel nem alázod porrá magad öt másodperc alatt normális emberek előtt, szerintem. Persze a csekély számú kivételnek, akik maguktól is rájöttek, hogy az ember túllépett a szellemi fotoszintézis szintjén, ez a kis bejegyzés egyáltalán nem szól, de a többieknek igencsak. Így hát hozzád szólok, blogger/bloggerina, aki segítségre szorulsz, semmi másra. Nagy szerényen vállalom a lehetetlent, csak érted, senki másért. Ez egy küldetésem nekem. Persze néhányan majd anyáznak, meg okosabbak lesznek, ők lényegtelenek, mentálisan nem sikerült a zárvatermők szintjén felülemelkedniük. Nosza:

• Írj helyesen. Ha olyan ostoba vagy, hogy az elemi helyesírást sem voltál képes elsajátítani az általános iskola nyolc éve alatt, legalább használj valamilyen helyesírás-ellenőrzőt. Segítek: írd meg “vördben”, aztán másold Notepad-ba (ez a jegyzettömb), majd innen másold be a blogmotorba. Azért ez a bonyolultság, mert a Word elokoskodja a formázásokat. Windows-ra írtam helpet most, igen, mert aki a GNU/Linux-ig eljutott, az már tud ilyesmit (nos, jobban meggondolva nem, ez nem igaz).
• Szavak. Az előbbiből fakadóan: a “nah”, “jah”, “ien”, és társaik nem viccesek. Szánalmasak. Az is, ha kisbetűkkel, rosszul központozva írsz. Vessző után szóköz jön, ha nem gond; lásd a Word javaslatait, szerinte is aluliskolázott vagy.
• Név. Persze, pont én osztom az észt, mikor az exer nicket választottam. Nem kell okosnak lenni, arról van szó, ha Gizellának anyakönyveztek, a “Gyzy”, és alváltozatai eléggé gázosak. Csak arról árulkodik, hogy lélekben nem érted el (és sosem fogod elérni) a 20 évet, az osztálytársaid fele pedig cigány, vagy narkós volt, és a legkomplexebb olvasmány, amire magadtól vetemedsz, a teletext – már ha tudod, mi az.
• Képek. Jóérzésű ember megválogatja, milyen képet tesz fel magáról a netre. Az, hogy a “bulizós” képeidet válogatás nélkül kiplakátolod néhány milló humánnak, az gatya. Tudniillik épeszű emberi lények hányingert kapnak a bedrogozott, szétalkoholizált, szar beállításban és siralmas fényviszonyok közepette elkövetett képektől. Ez különösen vonatkozik a mobiltelefonokkal készítettekre. Egyébként, ha dagadt és ronda vagy, tagadd le, esetleg ismerkedj meg olyasvalakivel, akinek a “Photoshop” szó nem fényképboltot jelent. Szorosan ide tartozik továbbá, hogy noha az a rút, debil arckifejezésű kültelki majom, akit szeretsz, a szemedben a legszebb a világon, ettől még az marad, aki és ami. Ennek dacára bárkiről lehet király képeket készíteni. Ne égesd magad ratyi képekkel, a jobbakat töltsd fel, lásd a “Photoshop” című feketemágiát.
• Küllem. Ez is érdekes kérdés, nem ártana, ha olvasható lenne, amit össze-vissza szerencsétlenkedsz. Szólok, piros háttérrel a sárga olvashatatlan, a libazöld pedig kiböki a szemet. Önzetlenül azt is megosztanám, hogy világos háttéren a sötét szöveg kevésbé stresszes és szemgyötrő, mint fordítva. A csillivilli, ugribugri animált mindenféle kacat hányást indukál; az ölelkező kismacska és kutya pedig ótvaros giccs, ami kizárólag lelkiszegények szórakoztatására készül. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a Garfield, és egyéb rajzolt humanizált állatok rózsaszín, kurva nagy szívecskével ellátott képeiről szóló véleményem túlmutat a “szalonképtelen”, és a “gyomorforgató giccs” kategórián.
• Tartalom. Na, szerintem erre nincs tuti recept, mondjuk olyat ne csinálj, mint én, ez a blog nem sikersztori, igaz, nem is rinyálhatok. Itt vannak alpontok:
  • Politika: ha nem erre van kihegyezve a blogod, akkor szőrmentén. Mivel nem ezzel foglalkozol, úgyis hülye leszel az egészhez. Egyébként meg a szélsőséges náci, kommunista, zsidó-, illetve cigánypárti alkalmi megnyilvánulások egy nem naprakész, eltájolt idiótától nem festenek valami jól. Ha mégis politizálsz, akkor kiforrott témában, vagy nagyon aktuálisban (elmúlt 48 óra) tedd. Mielőtt okosnagymagyar lennél: Wass Albert nem új bibliákat írt, nem.
  • Közélet. Ez egy igencsak ingoványos téma, bőven lehet fikázni bárkit, szűkebben az ország, tágabban a 21. század úgynevezett sztárfelhozatala ilyen. Elég a ruházkodást górcső alá venni, Audrey Hepburn óta igen keveseknek sikerül nem szénné égetni magukat. Szerintem közéletelj nyugodtan. Rakás idióta fog olvasni, mert ez nem tartalom, hanem csámcsogás. Azt meg a buszon is lehet hallgatni.
  • Zene. Ebben nem vagyok igazán biztos, de ha metált hallgatsz, bőven nagyobb esélyed van rá, hogy értelmesebb arcok találnak a blogodra, mint ha valami proletároknak készült pophokit éltetsz, vagy ha a hétvégi nevetős cigire pezsdülők drum and bass legendáiról írsz, bár az utóbbiakat a kutya sem ismeri, amennyiben persze a torznál egy fokkal összeszedettebb ízlésvilágú ebről van szó.
  • Hétköznapok. Jó reggelt, erről szólna egy blog eredetileg. Nyomjad, hogy élsz. De a vadló bánatos valagát nem érdekli, milyen márkájú gyümölcsléből hány decit ittál. Nem kell recézni, csak tartalmasan. A hosszú bejegyzéseket (mint ez is, és az enyémek úgy általában) kevesen olvassák, mert lusták, és nem hajlandóak felismerni, hogy igazán összetett, tartalmas dolgot nehéz három sorban írni. Mondjuk te ne aggódj, neked elég lesz három sor.

Ennyi lenne, a teljesség igénye nélkül. A minimum, érted? Nem arról van szó, hogy milyen nagyon eszetlen király blogot írj. Csak elviselhetőt, ember, ami nem tárhelypocsékolás. Igen, az enyém az. De háborgás helyett legalább folyamatosan igyekszem javítani rajta. Mindez neked szólt, idióta, aki társaiddal együtt a kilencvenes évek óta mást sem teszel, mint rothasztod a teljes http-kozmosz egészét. Ha nem igazán érted, hogy most ezzel az egésszel mit is akarok, de kurvára fel vagy háborodva, akkor nyugodj meg, és dugulj el, rólad van szó.

A többiektől pedig, akik vagy hülyék, és tudják magukról, ezért inkább nem égetik magukat, vagy tényleg jól – ha nem is iszonyat látogatottan, de élvezettel, élvezhetően – csinálják ezt a mizériát, elnézést, amiért raboltam az idejüket.