exerblog

Ma valahogy semmi sem sikerült normálisan. Kezdődött ott az egész, hogy anyu valami munkaügyi konferenciára lelécelt (szerdáig ott is marad), csak hát a helyszín pöttyet odébb van, szóval autózott. Jó korán indult, anyukám nem az a száguldós fajta, ráérősen vezet, és nem szeret késni (a gyakorlatban órákkal hamarabb ott van mindenhol). Ezért aztán nyilvánvaló, hogy zsenge hajnali négy magasságában vízilovakat porba alázó csápolással kell tusolni, egy darab táska levitele a lépcsőn kisebb bosnyák konfliktushoz méltó zajjal történhet csak, és egyébként is, a korrekt megoldás az, ha úgy van eltökítve a mobilteló, hogy az éppen felkelő rokonnak (eltaláltad, ez voltam én) kelljen megcsörgetni.

Már-már elaludtam, amikor nem, mert az utcán mindenféle csörömpölést játszottak ezek a derűs proletár emberek. Aztán annyira felmérgesedtem, hogy a különféle roppant fantáziadús halálnemek kitörpölése közben elaludtam MAJDNEM, amikor is anya felhívott, hogy odaért rendben, minden oké, de félúton meg kellett állnia pisilni. Ki is fejeztem neki, hogy ez engem nem csupán meghat, hanem végtelenül érdekel is, majd ezzel a lendülettel kikapcsoltam a telefonomat. Dehát mivel édesanyám jó híreitől túlságosan nyugodt lettem, fel is adtam az alvást, és nyüsszögve lekolbászoltam a tegnap elspájzolt teámért; azt gondolom, senki sem lepődik meg a tényen, hogy valaki már megitta. Ekkor megátkoztam mindenkit, és sértett méltósággal majdnem kitörtem a nyakam a lépcsőfordulóban.

A nap többi része meglehetősen eseménytelenül telt, csak kétszer mentem át a szomszédba iszonytató és rejtélyes böngészőproblémákat megszakérteni, úgymint a kezdőlappal kapcsolatos problémakör és a captcha megoldásának témája. Ez igazából nem bosszantott, mert a delikvens úgy ötven éves lehet, nemrég lett gépe, és tényleg odafigyel, megjegyzi a dolgokat. A két átlátogatás között sikeresen kiborítottam, amit meg szerettem volna enni, de ezen már csak mosolyogtam.

Most ott tartok, hogy kiderült: az OTP internetes retke szerint egyrészt nincs bankkártyám, másrészt van, és csinálhatok vele bármit, kivéve bankkártyás műveleteket. Elpakoltam ismeretlen helyre a jegyzeteimet is. Jó sok újraírható lemezemből egy sincs meg. Néhány könyvemről lövésem nincs, hol lehetnek, nyilván éppen most kellenek. Mellesleg ma pofáraestem, mert azt hittem, hogy egy átfogó és komolynak számító informatikai képzésen esik szó a fájlrendszerekről az alapok táján, de nem, szóval megint besültem.

Ezek teljesen rendben is vannak, hiszen egy átlagos hétfői napról beszélünk.