Nyírbátort ezen a nyáron nem csak kerülgetik a viharfellegek. Minden hétre jut valami mennyei hőbörgés, a legemlékezetesebb persze június közepén volt, az nem volt piskóta. Néhány kisebb nyárfást letarolt, emberderéknyi fákat tépett ki tövestől, satöbbi. Jéggel viszont nemigen találkoztam, és az itteniek igen boldogok, mivel van itt olyan ágyú, amivel megakadályozzák a jégverést. Kicsit városi legendának tűnhet elsőre, ám igaz, és olybá tűnik, fölöttébb hatékony. Viharos időben lehet is hallani a robbanásokat. De hogyan működik?
Ideollózom a hírtv oldaláról:
Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem kutatója a Független Hírügynökségnek elmondta: a jégszemcse-képződés (melynek eredménye a jégeső) egyik feltétele a zivatarfelhőben, hogy a pozitív és negatív töltések rétegződnek. Az ágyú éppen a rétegződést zavarja meg. A jégvédelmi ágyúk működési elve: az acetiléngáz (ami robbanékonyabb a PB-gáznál) és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként nagy erejű és koncentrált robbanást hoznak létre, amelynek lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a levegő különböző töltésű rétegeit összekavarja, ezzel megszünteti vagy tompítja a jégszemcse-képződés egyik fontos feltételét.
Hát így megy ez. A jég kopogását ha nem is, de az eső sistergését és az egybefüggő morajlásként jelentkező gyakori mennydörgést hallgatva búcsúzom annak biztos tudatában, hogy a jég nem fogja betörni az ablakaimat.
Legfeljebb a szél tépi ki a műanyag nyílászárót, mint júniusban.
Legutóbbi hozzászólások