Az én jó Apacs barátom tendenciózusan tágítja a zenei horizontotokat; ma ismét egy mindkettőnk által módfelett kedvelt csörömp került terítékre. Ezúttal nem gitározik senki.
Nos, van itt egy ilyen dolog: amikor beteszek a lejátszómba valamilyen elektronikus zenét, általában olyat hallok, amit a Bukarest Parádén tm. és hasonló tucc-tucc rendezvényeken, amire a benarkózott (tisztelet a kivételnek – már ha vannak) tömegek nyüzsögnek, és megy a love, peace, meg a mittomén. Itt nem. Kegyetlen pusztítás, világvége hangulat, idegtépő, elborult – nem is tudom, hogy még hány jelzőt lehetne ráakasztani az ilyen stílusú aggrotech, industrial zenére.
Halgassunk is bele: [audio:http://rpgstuff.extra.hu/suicide.mp3]
A Suicide Commando nevezetű belga formációról van szó. Mondjuk annyira nem formáció, mert igazság szerint egy ember a szülőatyja a dolognak: a belga származású Johan Van Roy. Élő fellépéseken viszont besegítenek páran neki, mondjuk az ilyen zenénél ez alapvetően szükséges. És meglepő módon még koncerten is tudják hozni azt a hangulatot, ami a dalokon jön át nekem. Itt van egy példa, ni.
Beszélek egy kicsit a legutolsó hivatalos “albumról”, ami igazság szerint egy 20. évfordulós remix/válogatás, valami kábé 3 cd-s anyag. 3 cd-nyi világpusztulás igazándiból. Bár kicsit csalódott vagyok, hogy 1-2 számot többször is feldolgoztak; de ha ettől az apróságtól eltekintek, akkor is: ez masszív. Nagyon masszív. Amikor leültem egyszer, hogy végighallgassam mind a hármat egymás után, hááát… rájöttem, hogy ez így egyszerre túl sok nekem. Szépen külön-külön viszont elég jó, és nem olyan tömör. Kedvenc számaim: Save me [Captive Society remix], Cause of Death: Suicide [X-Fusion remix], meg persze felkerültek rendes számok is, csak hogy egy amolyan visszatekintést kapjunk a kezdetektől a mai napokig: Necrophilia, Love breeds suicide, Murder, Face of Death.
Még egyszer… 3 cd… az annyi, mint 2 óra 47 percnyi dühöngő, bömbölő zenei apokalipszis. Ha jönne a világvége, ezt tenném be a lejátszómba, hátradőlnék a kanapén, és figyelném az öldöklést. Vagy esetleg részt vennék benne, hehe. Múltkor ki is próbáltam, miközben játszottunk Unreal Tournament 2003-at pár ismerősömmel, betettem a háttérbe a Suicide Commando-t. Hát erősen dobott a hangulaton 
Végére kaptok még egy videót az aktuálisabb albumról, a Bind. Torture. Kill.-ről:
http://youtube.com/watch?v=ZGeo8Auc_Po
Megjegyzem, nem hivatalos videó, valamiért nem készítenek hivatalos videókat. Vajon miért…
nem értem, miért van mindenki szétpusztulva a metáltól. én, a mondvacsinált diszkózenésköcsög, nem értem ezt.
A kommandó cool
Mostanában popperedek. Kevesebb a gitárcsörgetés errefelé, valahogy nem és kész. Anno nagy metálos (és kis hülye) korszakomban hogy röhögtük kifelé az ilyen zenét, pedig hát ugyanolyan klónok voltunk, mint a tüc-tüc makik a diszkótekben (ahogyan szatírikusan már hosszasan rámutattam).
jahm emlékszem arra a post-odra. Én is azt csináltam…mindenki csinálta/csinálja bakker! Csak egy idő után benő a feje lágya, és elfogadja, hogy ahány ember annyi zenei ízlés.
Jah meg az is vicces, hogy a sok rocker kölyök mondogatja, hogy: a metál a legkeményebb meg mit tudom én…hát huh…azért aki megnézi a videót szerintem egyetért, hogy legalább annyira durva ez a zene. Csak másképpen.
Én is szoktam hallgatni ilyen goth industrial dolgokat (mert ez az). Ez az öngyilkos szám mondjuk a végén elég unalmas módon repetitív.
Odaírtam,hogy industrial
repetitív, de hát nagyon sok szám az nem? Engem mondjuk nem zavar…sőt
I agree with Razide. Elég lenne belőle 3:45.