Monthly Archive for február, 2008

Page 2 of 6

Teljes Elhivatottság

Apacs némi huzavona után megint ír, történetesen egy gitármágust mutat be.

Nos hát, most kicsit másfajta zenei stílusba kóstolunk bele ismételten. Bár aki olvasta a John 5-ról írt szösszenetemet, akkor annak már lehet fogalma arról, hogy milyen emberről lesz szó. Nem tudom, ki mennyire hallgatott nu-metal-t anno amikor elkezdett terjedni össze-vissza. Akkoriban (azt hiszem 2000-2001 környékén) volt az, hogy a zeneipar elkezdte magából ontani a klónokat ebben a stílusban, hogy minden lemezcégnek legyen legalább egy ilyen zenekara. Volt egy csapat, az Il Nino (beteg kisded… heh), akik szintén nu-metal stílusban nyomták a muzsikát, megsegítve egy külön perkással. A zenéjükön erősen érződött a latinos hatás, és ez így volt szép és jó. Már akkor feltűnt nekem az egyik gitáros ficak, történetesen Marc Rizzo, aki hátizsákkal a hátán (mert hol máshol amúgy… fején biztos) ugrándozott, nyomta a show-t a népeknek. Continue reading ‘Teljes Elhivatottság’

Csak lazán, kivéve, mikor nem

Tök lazán nyomattam ma Soul Caliburt, ez várható volt, de míg a gép pihent, addig foglalkoztam szakdogával, és szerét ejtettem egy másfél órás szakadékmély meditációnak is. Főztem, edzettünk, csomagoltam uzsit anyának, és szert tettem egy sörre. Az élet elég szép lenne, ha nem lettem volna rosszul megint, a szokásos tünetekkel: kép elmegy, nincs levegő, izomgörcs. Néha van ez így, lassan másfél éve. Köthetném eseményekhez, de nem teszem. Jó fej vagyok ugyanis.

Feljött egy beszélgetés alkalmával, hogy kevés a látogatóm. Viszonylagosan. Ebből nem óhajtok titkot csinálni, általában 30 és 50 közötti a szám, ebbe nem tartozik bele az RSS. Lovecraft mester nyomán koncepcionáltam ezt a blogot: ha nagy volna a látogatószám (olyan napi 100-150-nél több), az azt jelentené, hogy roppant sekélyesnek kellene lennem, hogy egy sekélyes csorda tetszését elnyerjem, mely esetben törölnöm kellene a blogot. Így azonban teljes az elégedettségem.

Röviden

Kaptam kölcsön PS2-t, Soul Calibur hármat is, erre anyám itthon alszik a tévé előtt. Ki vagyok borulva, mint a disznó. Remélem, holnap a szokott módon a kedvesével térnek nyugovóra. Amúgy holnap közösségileg meglátogatjuk a kórház könyvtárát, kézirattár témájában. Jaj, mit vegyek fel? Á, fekete jó lesz. Legfeljebb megint behajtónak, vagy keretlegénynek, vagy minek néznek, mint múltkor a vasúti újságosnál.

Kaja

Anya sütött bacon szalonnába göngyölt csirkemájat. Jól néz ki, de nem szeretem. Csinált gall salátát is, ami jó, de magában nem igazán. Vettem Lay’s parázson sült burgonya ízben csipszet, ami finom, de meg lehet unni. Van itt nekünk Milli márványsajtos vajkrém, ami nagyon jó, de csak überfriss pékáruval. Létezik itthon tejföl is, amit gyakorlatilag bármivel meg tudok enni, csakhogy nincs hozzá kedvem. Kolbászt is lehet találni a kamrában, ami kifejezetten jófajta, de nem valami közösségi a szaga.

Semmi sem tökéletes jó.

Látogatók

Tegnap meglátogattak Bachterman és Bachterné. Nem teljesen meglepetésszerűen, mert előző este egyeztettünk, de azért izgalmas volt, hiszen nem túl gyakori, hogy vendéglássak – nem is vagyok benne igazán jó. Kissé nem voltam összeszedett teljesen, nagyjából egyszerre érkeztünk a házhoz :)

Jól megmacskázták Bandit, aki eleinte enyhe bizalmatlansággal, majd kíváncsian, később teljes lelki nyugalommal élte át a helyzetet. Jól viselte magát, nem pukizott, nem égetett semmiképpen, és úgy általában szót is fogadott, ami egyébiránt nem szokása, de ő egy macska, mit is lehetne várni.

Bachterék nem nagyon akartak enni, ez az ő bajuk, viszont ittak egy teát, és egy zserbó törésteszt alanyává fajult. Nagy pofázmányolás kerekedett elő, ami jó volt. Végre közelről megtekintettem a Nintendo DS-t, ami mellett szerintem a PSP eléggé szegényes. Pláne hogy Bachtermannak van ez az R4-kártya benne. Van neki FPS játéka is rajta, amit gombokon kívül az érintőképernyő és a cerka segedelmével lehet irányítani. Nem gondoltam volna, hogy működőképes elgondolás, de tényleg játszható. Gyűjtsünk össze nekem egyre, jó? Közben nyomkorásztam a gépet, mert Bachter hozott nekem programokat, amiket ő írt, ennek örültem nagyon. Bagólesőjárás közben eléggé elment az idő, mikor is elhatározták magukat, hogy mennek, amit nem értettem igazán, de Bachterné ásítozott már egy ideje, ebből kifolyólag kimentünk megfagyni kissé, és elporzottak Debrecen irányába.

Jóravaló népek ezek a Bachterék, jöhetnek máskor is. Nekem meg be van ígérve egy pizza by Bachterné, majd arról is beszámolok, hadd csorogjon a nyálatok ;)

Legutóbbi hozzászólások

Archívum