Apacs némi huzavona után megint ír, történetesen egy gitármágust mutat be.
Nos hát, most kicsit másfajta zenei stílusba kóstolunk bele ismételten. Bár aki olvasta a John 5-ról írt szösszenetemet, akkor annak már lehet fogalma arról, hogy milyen emberről lesz szó. Nem tudom, ki mennyire hallgatott nu-metal-t anno amikor elkezdett terjedni össze-vissza. Akkoriban (azt hiszem 2000-2001 környékén) volt az, hogy a zeneipar elkezdte magából ontani a klónokat ebben a stílusban, hogy minden lemezcégnek legyen legalább egy ilyen zenekara. Volt egy csapat, az Il Nino (beteg kisded… heh), akik szintén nu-metal stílusban nyomták a muzsikát, megsegítve egy külön perkással. A zenéjükön erősen érződött a latinos hatás, és ez így volt szép és jó. Már akkor feltűnt nekem az egyik gitáros ficak, történetesen Marc Rizzo, aki hátizsákkal a hátán (mert hol máshol amúgy… fején biztos) ugrándozott, nyomta a show-t a népeknek. Continue reading ‘Teljes Elhivatottság’
Legutóbbi hozzászólások