Haladok (azaz haladunk) Cat ügyében, és egyre jobban tetszik a játék maga. Noha jóval odébb jár a ferdítés, a kis elősztorit meg lehet nézni itt. Rettenetően élvezem.
Az utóbbi időben nagy hatással van rám Ali komplett (noha szerintem ideiglenes) változása – elkapta a szeretethullám, meg a pozitívság. Régóta tudom, hogy azt kap az ember, amit ad, és ez leginkább szociális téren jön elő. Meg a macskáknál. Lehetne azon vakarózni, hogy miért nem hagyok fel én magam is a szokásos gyűlöletköreimmel, mert hiszen a fentiek értelmében engem sem fognak szeretni – nade ez nekem így megfelel. Egyébként is, azokat rühellem, akik kőkeményen megdolgoztak érte, ők meg úgy utálnak, ahogy a csövön kifér, szarjanak sündisznót. Annyiban azonban magam is bölcsültem, hogy a bosszú nem igazán megoldás, a sors sokkal nagyobb csapásokat mér a megfelelő rohadékokra. Mindazonáltal kettőt tartok. Épp a minap hozta fel az egyiket (egészen pontosan 12 év és 3 hónap távlatából) egy régi ismerős, és nagyon meglepődött, mikor elvigyorogtam, hogy tulajdonképpen nekem baromi sok időm van ám…
Legközelebb a dinnye- hal- és jégkrémárusok kollektív tudatáról lesz szó, esetleg a hajnali négykor kelő szomszéd hétkor kitörő üvöltözésrohamairól.
Legutóbbi hozzászólások