alacsony kerítés, hopp!
Na, valahol itt lett tele a hócipellőm a freebloggal. Mit ne mondjak, marha idegesítő úgy blogolni, ha minden bejegyzést háromszor kell elküldeni, és még akkor sem megy. Szóval most itt tartunk.
A 110mb.com most már több, mint egy éve jól megy; nem akarok váltani.
Rejtélyes és alattomos kórság ostromolá zsenge habtestemnek erős templomát. Vajh miféle átokverte nyavalya lehessen ez, mi ily rettenetes módozattal gyötöré testi valóm, és keseríté meg napjaim? Lehessen-e mindazonáltal fölébe kerekedhessem?
Tudja vala az rosseb.
Nos, reggel ötkor kelés, aztán tipli a vasútállomásra: így kezdődött a nap.
Amit mindenkinek tudnia kell, az az, hogy ha 7:00 előtt kelek (hangsúlyozom: ha - mert általában erre a mutatványra képtelen vagyok), akkor vért iszok. Na nem ám vérkomolyan, csak úgy módjával, leginkább verbálisan - az őszinteségem és a cinizmusom együttesen a pofátlan kötekedés határát szokta súrolni. Felülről, természetesen. Continue reading ‘Beszámolós’
Legutóbbi hozzászólások